szállás, gyógyfürdő, utazás, üdülés, sóbarlang, wellness, bor, fehér bor, vörös bor, borkóstoló
szállás, gyógyfürdő, utazás, üdülés, sóbarlang, wellness, bor, fehér bor, vörös bor, borkóstoló szállás, gyógyfürdő, utazás, üdülés, sóbarlang, wellness, bor, fehér bor, vörös bor, borkóstoló szállás, gyógyfürdő, utazás, üdülés, sóbarlang, wellness, bor, fehér bor, vörös bor, borkóstolószállás, gyógyfürdő, utazás, üdülés, sóbarlang, antikvárium szállás, gyógyfürdő, utazás, üdülés, sóbarlang, wellness, bor, fehér bor, vörös bor, borkóstoló
szállás, gyógyfürdő, utazás, üdülés, sóbarlang, wellness, bor, fehér bor, vörös bor, borkóstoló
szállás, gyógyfürdő, utazás, üdülés, sóbarlang, wellness, bor, fehér bor, vörös bor, borkóstoló
szállás, gyógyfürdő, utazás, üdülés, sóbarlang, wellness, bor, fehér bor, vörös bor, borkóstoló
szállás, gyógyfürdő, utazás, üdülés, sóbarlang, wellness, bor, fehér bor, vörös bor, borkóstoló
szállás, gyógyfürdő, utazás, üdülés, sóbarlang, wellness, bor, fehér bor, vörös bor, borkóstoló
szállás, gyógyfürdő, utazás, üdülés, sóbarlang, wellness, bor, fehér bor, vörös bor, borkóstoló
szállás, gyógyfürdő, utazás, üdülés, sóbarlang, wellness, bor, fehér bor, vörös bor, borkóstoló
szállás, gyógyfürdő, utazás, üdülés, sóbarlang, wellness, bor, fehér bor, vörös bor, borkóstoló
szállás, gyógyfürdő, utazás, üdülés, sóbarlang, wellness, bor, fehér bor, vörös bor, borkóstoló
szállás, gyógyfürdő, utazás, üdülés, sóbarlang, wellness, bor, fehér bor, vörös bor, borkóstoló

Kiskunmajsai Nyaraló - Szállás

szállás, gyógyfürdő, utazás, üdülés, sóbarlang, antikvárium

Kiskunmajsa az ország közepén a Duna-Tisza közén a fővárostól 110 km, Kecskeméttől 60 km, Szegedtől közel 40 km távolságra található.

Rövid történeti áttekintés

település földjének és a mai népességének története 1743-tól fonódik egybe. Az ezt megelőző időben hunok, avarok, kunok szállásterülete volt ez a tájék. A török a XVI. század elején fölégették Kiskunmajsa elődjét, a várostól délkeleti irányban fekvő Mayossaszállást, s a területet baromjárásként használva Szeged, Kunszentmiklós, Halas és Kecskemét városa bérelte. A török kiűzése után a bécsi udvar eladta a korábban nemesi előjogokat élvező Hármaskerületet (Jászság, Kiskunság, Nagykunság) a Német Lovagrendnek, s az új tulajdonos benépesítette az elnéptelenített pusztákat. A majsai népesség először a Kiskundorozsma melletti Üllés pusztára költözött - az újkori honfoglalók zömmel Jászfényszaruból érkeztek -, s a szabad földvásárlás reményében innen települtek át Kiskunmajsára 1743 nyarán. A rendi országgyűlés nyomására ugyanis az Udvar lehetővé tette a földek visszavásárlását, így az ideérkezők nem csak használati-, de tulajdonjoggal is rendelkeztek, ami azt jelentette, hogy a jászok és a kunok utódai visszakapva előjogaikat, száz évvel a jobbágyfelszabadítás előtt maga ura gazdái lehettek, megszabadultak a feudális kötöttségektől.
szállás, gyógyfürdő, utazás, üdülés, sóbarlang, antikvárium
A kivételes szabadság virágzó, demokratikusan berendezkedett életet, a Habsburgok hosszú háborúi - az osztrák öröködési és a napóleoni háborúk - gazdasági fellendülést jelentettek az itt megtelepült zömében jász, tehát erős katolikus hitben élő közösség számára. A dinamikus fejlődés eredményeképp Kiskunmajsa 1837-ben mezővárosi rangot és vásártartási jogot kap V. Ferdinándtól. A XIX. század végére az állattartásról földművelésre áttérő lakosság túlnépesedik, a föld eltartó ereje gyenge, ezen a homokos talajon szőlő- és gyümölcskultúra kialakítása sem segít. A két háború között elképesztő méreteket ölt a szegénység, sokan elvándorolnak, ez a folyamat az ötvenes években is tart, a forradalom és szabadságharc utáni téeszesítés elől menekülve három év alatt kétezren költöznek el Kiskunmajsáról. A község központjában épült fatornyos iskola közelében 1892-ben Csontos Károly és neje, Nemes Szabó Mária óvodát és városi római katolikus leányiskolát építtet a település központjában. Az intézményeket a Miasszonyunkról elnevezett szegény iskolanővérek működtették 1950-ig, az államosításig. Az iskola és óvoda 1991-ben indult újra, és a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola 1997-ben költözött vissza régi helyére, az úgynevezett Zárda iskola épületébe. A város harmadik általános iskoláját a XX. század utolsó évtizedeiben építik fel, ezt az intézményt Széchenyi Istvánról nevezik el. A hatvanas években meginduló iparosítás, s a nyolcvanas évek elejétől szárba szökkenő gyógyturizmus megállítja az elvándorlási folyamatot, ma tizenkétezren lakják az időközben ismét városi rangot kiérdemlő Kiskunmajsát, egynegyeddel kevesebben, mint a második világháborút megelőzően. Jelentős látogatottságú termálstrandja, múzeuma van a városnak, lakói azonban zömmel ma is állattartásból és földművelésből élnek. 1956-tól gimnázium is létesült Kiskunmajsán, s ez az oktatási intézmény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a városhoz kötődő értelmiség helyben kinevelődjék.

Forrás a www.kiskunmajsa.hu weboldal.

szállás, gyógyfürdő, utazás, üdülés, sóbarlang, antikvárium

szállás, gyógyfürdő, utazás, üdülés, sóbarlang, antikvárium